Megnézem az összeset

Makró objektívek

A makró objektíveket - ellenben a „hagyományos” társaikkal, melyeket a végtelenben való téma leképezésére optimalizálnak optikailag - a közelfotózásra alakítják ki a mérnökök. Használat közben, az objektívtől csupán pár centis távolságban lévő témáról a fénysugarak nem párhuzamosan érkeznek, mint a távoli tárgyak esetén, hanem már egy fénykúpot alkotva csapódnak a frontlencse felületére, azaz erősen széttartóak. Tehát egy teljesen más felépítésű optikai rendszer szükséges ezeknek a széttartó sugaraknak az egy pontba való koncentrálására.

Elvileg tehát a makró objektív a közeli témák fényképezésére van kihegyezve, míg a messzi képelemek leképezésére kevésbé alkalmas?

Ez az állítás a gyakorlatban a mai modern, számítógépes objektívtervezésnek köszönhetően már nem teljesen igaz; egy 100-150 milliméter gyújtótávolságú makró objektívvel nagyszerűen lehet portrézni, vagy akár távoli, statikus objektumokat fényképezni. A nagy fókuszátfogás, fókuszút miatt viszont számítani kell arra, hogy az automatikus élességállítás jóval lassabb lesz, mint egy normál vagy telefotó objektív esetében. A makró objektíveken ezért gyakran találni fókuszkorlátozó kapcsolót, amivel meghatározhatjuk, hogy közeli, vagy távoli képelemet szeretnénk lencsevégre kapni.

Ezeknél a speciális, a közelfotózásra épített lencserendszereknél nagyon fontos tényező a leképezési arány. A legszélesebb körben elterjedt változatok 2:1, 1:1, 1:5 leképezési arányra képesek. De mit is jelent ez pontosan? Ha egy optika 2:1 leképezésű, akkor például a 20 cm-es tárgy 10 cm-es lesz a felvételen, tehát az eredeti felére lesz lekicsinyítve a fotón. Az 1:1 arányú objektívek esetében a fotózott téma ugyanakkora lesz, mint a valóságban (egy 36 x 24 mm-es tárgy pont kitölti a teljes full frame, azaz kisfilmes szenzort). Vannak speciális makró objektívek, mint például a Canon MP-E 65 mm F2.8, amivel akár ötszörös nagyítás is elérhető (1:5). A legnagyobb (5x) nagyítást választva itt már egy 5 mm-es tárgy is kitölti a kisfilm méretű szenzort magasságában. Vegyük figyelembe, hogy minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb a mélységélesség, tehát erősen le kell majd rekeszelni az objektívet. Nagyon ajánlott a makró vaku, lámpa használata.

A makró objektívek előnye tehát vitathatatlan: olyan közel tudunk férkőzni a témához, mint más típusú objektívvel nem, illetve csak makró közgyűrűk, vagy nagyító előtétlencsék segítségével. Az említett segédeszközök mindenképp minőségromlást okoznak, jellemzően a kép széle lesz élvezhetetlen minőségű - szükségmegoldásként tekinthetünk ezekre a kiegészítőkre. A makró optikák általában nagy felbontóképességűek, rajzuk éles, geometriai torzításuk gyakorlatilag nem mérhető mértékű.
A makró objektíveknek alig van hátrányuk. Tulajdonképpen csak a lassú (a normálnál lassabb) automatikus élességállítás hozható fel ellenük

A Media Markt tippje: aki vonzódik az apró-cseprő bogarak, virágok világához, vagy munkája, hobbija az apró tárgyakkal köti össze, az mindenképp próbáljon ki egy makró objektívet. A rövidebb gyújtótávolságúak munkatávolsága (tárgytávolsága) nagyon kicsi, az objektív frontlencséje szinte hozzáér a témához, tehát statikus, nem élő dolgok fényképezésére használhatóak elsősorban, míg a 100-150 mm körüliekkel akár az elevenebb, félősebb rovarok is lencsevégre kaphatóak anélkül, hogy elijesztenénk őket. Portrék készítéséhez is remekül használható a 100 mm környéki tartomány, de ügyeljünk arra, hogy az utómunka során kissé lágyítsuk az objektív alkotta borotvaéles kép részleteit (a bőrhibák nagyon feltűnőek lesznek különben).

Makró objektívek: